Az járt a fejemben, hogy az elmúlt hetekben írtam tárgyakról, kiállítási szövegekről, kiállítási kiadványokról, és most mi legyen a következő. El is telt már több mint egy hét, hogy legutóbb jelentkeztem. De az elmúlt napok eseményei hozták a témát. Kedden a Nemzeti Filmarchívumban voltam, hogy a kiállításba tervezett filmrészleteket megnézzem, és kiválasszam azokat, amiket végül felhasználunk a kiállítás különböző részeiben. A szöveg mellett a hang és a mozgókép is a kiállítás narrációjának fontos eleme. A narráció, ebben az esetben egy történet elmondásának eseménye, itt és most azt jelenti, hogy mit jelent az elmesélt történet, másrészt pedig hogy miként hozzuk létre a története(ke)t, hogyan hozzuk létre a történetet, milyen eszközöket használunk fel ehhez. Ezen eszközök egyike a mozgókép, másik eszköze a hang. Mindkettőből kerül a kiállításba. A legfontosabbnak azt tekintem, hogy ezek a narrációs eszközök, mármint a film és a hang hogyan kapcsolódik a kiállításban lévő tárgyakhoz, szövegekhez, hogy a különböző szintek milyen módon kapcsolódnak egymásba, hol hierarchikusan, hol egymásba kapcsolódva, hol egymás mellett futva, esetleg egymást keresztezve.

A mozgókép, a film két szinten lesz jelen a kiállításban. Egyrészt a kiállítás egy-egy tematikai egységéhez lesznek kiegészítő, magyarázó, esetleg „színesítő” jelleggel kapcsolva, mint ahogyan például a vasútvonalak kijelölése, a vasútvonalak építése témához a Mágnás Miska című magyar film bizonyos részletei kapcsolódnak. Önálló elbeszélő elemként jelenik meg a kiállításhoz készített kisfilm, amelyben Riechel Jenő nyugalmazott főmozdonyvezető mesél vasutas életéről, amely 99 évvel ezelőtt kezdődött az Osztrák-Magyar Monarchiában, a mai határokon túl. Harmadik elemként egy kis mozit rendezünk be, ahol korabeli filmhíradó részleteket állítunk össze, magyar játékfilmek vasúti részleteit mutatjuk be, vagy éppen kis filmetűd kerül bemutatásra, amely művészi képvilággal mutatja be a krampácsolók életét.

Filmhíradó részlet 1934-ből. Magyar Nemzeti Filmarchívum

A hanganyag is szervesen fog illeszkedni a kiállításhoz, a vasút hangjai mellett (vonat és szignál) olyan dalok is bemutatásra kerülnek, amelyek ihletője a vasút és a vasutas: népdaloktól a sanzonokig, a Szélkiáltótól Cseh Tamásig. De persze nem maradhatnak ki a vasutas énekkarok és zenekarok produkciói sem.

 Egy kis vidámság: Részlet a Címzett ismeretlen című magyar filmből

A vasutasság egységessé kovácsolását és felügyeletét szolgálták a dalárdák, s az azokban létrejött sportegyesületek is. A MÁV 1884-es szolgálati rendtartásának 29. §a kimondta, hogy „az alkalmazottak körében bárminemű egylet alakításához az elnökigazgató előzetes engedélye szükséges”. Így a dalárdák és sportegyesületek alapításában, vezetésében a műhely vezetői is részt vettek. Egymás után alakultak meg a különböző településekhez vagy éppen a különböző vasúti járműjavító műhelyekhez kapcsolódó egyesületek, olvasókörök és dalárdák.

Tervezek még egy további érdekességet is, különböző történeteket hallgathatunk majd egy neves színészünk tolmácsolásában, hogy ki lesz, azt titokban tartanám, derüljön majd ki a kiállításban.

A filmek és hangok segíthetik a látogatót a kiállítás „belakásában”, a múzeumi bemutatás, a múzeumi kontextus muzeálissá teszi még azokat a filmrészleteket és dalokat is, amelyekről ezt korábban nem gondoltuk volna.