HTML

Friss topikok

Szövegelés a kiállításban

2011.04.05. 13:21 :: skanzenkurátor

Mennyi és milyen szöveg kell a kiállításba? Nem könnyű az egyensúlyt megtalálni. Bár én hiszek abban, hogy lehet olvastatni a látogatót. Hiszen kíváncsi a kiállításra. A szöveg pedig a kiállítás egyik narrációja, amely szorosan kapcsolódik a kiállított tárgyakhoz, képekhez, filmekhez és hangokhoz, és természetesen az installációhoz is. A kiállítási forgatókönyv szövegkönyvének első változata elég bő lére sikerült, így visszanézve inkább a katalógus szövegének alapja lett. De kiindulásnak megfelelő. A szövegkönyv végül négy szövegtípusra épül: főszöveg – alszöveg – „buborék”, azaz a legrövidebb, érdekességek leírása. Újdonság a negyedik szint, ami igazából az első szint lesz, egy úgynevezett twitter szöveg. Minden kiállítási egység bevezetője egy twitter szöveg lesz, amely a kevésbé olvasni vágyók számára lesz elegendő, vagy éppen az érdeklődés felkeltésére fog szolgálni. Ez utóbbi Rajcsányi Balázsnak, a kiállítás látványtervezőjének volt az ötlete, hiszen ezt a rövid (maximum 160 karakter), tényleg nagyon rövid! szöveget tökéletesen bele komponálja az installációba. Ez a szöveg lesz a csábító narráció, ezzel akarjuk a látogatót elcsábítani.

 

 Szövegtabló egy az IKEA történetéről szóló kiállításban. (Ikea at liljevalchs - History of Ikea) Stockholm, 2009.

A főszövegek a kiállítás fő fejezeteit vezetik be, az alszövegek adják egy-egy résztémának a bemutatását. Izgalmasnak ígérkeznek az általam csak „buborékoknak” nevezett rövid történetek, amelyek egy-egy érdekes, izgalmas történetet villantanak föl, magyaráznak meg egy fotót, mutatnak meg ma már hihetetlennek tűnő számsorokat. Az egyik kedvencem:

A vasútállomásokat ládákban, fentről lógatott cserepekben muskátlival díszítették. Szinte mindenhol megjelenő igénytelen virágot gyorsan megkedvelték a falusi parasztasszonyok is, és hamarosan szinte minden portán ott találjuk, és válik igazi magyar virággá. A hideget is tűrő, de hosszasan és pompásan virágzó muskátli elterjesztésére külön egyeztetés után hoztak utasítást, miszerint a Lajtán túl a lefelé konyuló futós, a Lajtán innen a felfelé álló típus kerüljön az ablakokba.”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Női portré a lakóház ablakában lévő muskátli előtt. Kide, 1941. Fotó: Vargha László. Szabadtéri Néprajzi Múzeum ©

Persze, hogy az egyes szövegek hogyan jelennek meg a kiállításban, milyen betűtípussal, mekkora betűméretben, milyen installációban sokat adnak (vagy éppen vesznek el) a narráció kiteljesedéséhez. A szövegszerkesztés és a narratív konstrukció a kiállítás egészét segíti, teszi teljessé. A kurátor „hangjaként” kel életre a szöveg, a kép, amelyek egy több síkon futó kerek egész történetet kívánnak színre vinni.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://skanzenkurator.blog.hu/api/trackback/id/tr392801612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mészáros Katalin Mária 2011.05.04. 18:28:23

Ez a poszt is érdekes (lenne), de csak kapiskálom, hogy mit jelentenek: narráció, installáció, narratív konstrukció?

skanzenkurátor 2011.05.06. 13:59:55

Kedves Miviana, remélem a legújabb bejegyzése segít ebben a kérdésben is.
Zsolt
süti beállítások módosítása