Na, miért is? Mert trendi és divatos, hiszen nyugati kollégáim közül többen is élnek ezzel a műfajjal. Mert Magyarországon is egyre többen teszik ezt (még ha nem is a kollégáim). Mert szeretnénk elérni (több eszköz segítségével, több csatornán) egyre több a múzeumunk iránt érdeklődő (vagy eddig nem érdeklődő) a világhálón szörfölő kultúrára éhezőt? Vagy csak azért, mert szeretném megmutatni, hogyan készül egy kiállítás, min gondolkodom (gondolkodunk) e közben? Igen, valahogyan ezek, így mindenestül vezettek arra, hogy elinduljon ez a blog: akkor hát jó napot!
2010-ben indult a Felemelő század programsorozat, amelyben a Skanzen 2011-ben a polgárosodás sikertörténetéről, a vasútról készít kiállítást, ami majd május 27-én fog megnyílni. Az előttünk lévő négy hónap igazán sűrűnek ígérkezik, ezeknek a heteknek a történéseiről olvashatnak majd.
A vasút, a vasúti közlekedés a 19. századi modernizáció egyik legfontosabb motorja volt. A vasút térhódítása, mint áru- és személyszállító jármű a legfontosabb tömegközlekedési eszköz lett a polgárosodó Magyarországon. Az 1890-es években 8000 km helyiérdekű vasút épült az országban. Évente átlagosan 400 kilométer új vasutat adtak át a forgalomnak. A 19. század végére a rendszeres normál nyomvonalú vasúthálózat és vasútjáratok biztosították a személy- és áruforgalmat, a vidéki Magyarország meghatározó, arculatformáló, gazdasági, társadalmi és kulturális tényezője a vasút lett, számtalan újítás a vasút segítségével jutott el az ország különböző pontjaira. Beteljesült az, amit Baross Gábor mondott a vasúti törvényjavaslat vitájában: „Azt akarom, hogy a brassói ténsasszony Budapestre járjon kalapot vásárolni!”
Napjainkban Európa legtöbb rurális vidékén az elnéptelenedés ellen, a vidék megőrzése érdekében számos intézkedés történik. Általában a közszolgáltatások (posta, oktatás, egészségügyi ellátás, tömegközlekedés) fenntartása hozzájárul a vidéki területek modernizációjához, és a helyi szolidaritást erősíti. Ezek lendítik mozgásba a vidéket, és jelentőset tesznek elszigetelődésük és elnéptelenedésük ellen.
A vasúti közlekedés gazdasági hatékonysága mellett mind környezetvédelmi (energia felhasználás, káros anyag kibocsátás, területfelhasználás), mind társadalmi felellőség eszközeként (esélyegyenlőség, a hozzáférés biztosításának eszköze) is értelmezhető. Az elmúlt évtizedek során tapasztalt motorizáció és közúti közlekedés volumenének növekedését ellensúlyozandó, újra megjelent a társadalomban egy olyan közlekedési mód iránti igény, mely környezetbarát és költséghatékony módon, elvárt szolgáltatási szintet tartva valódi alternatívát jelent az azt használók, az utasok számra. Erre épül majd a kiállítás, amely a múzeum több helyszínén is látható lesz: a mezőhegyesi vasútállomáson, a Skanzen Vonat peronjain, a BCmot 42-es motorvonatunkon és az Uradalmi Magtárunkban.
