HTML

Friss topikok

Argentínai kaland. Megérkezünk Buenos Airesbe

2014.05.07. 13:37 :: skanzenkurátor

Mit keresek Argentínában? Mit akar a Skanzen itt? Pár évvel ezelőtt kezdődött a Skanzen úgynevezett diaszpóra kutatása, melynek lényege, hogy mint nemzeti közgyűjtemény, nemcsak az anyaország, a határontúli területek, de a diaszpórában élő magyarság építészetét, lakáskultúráját és életmódját is dokumentálni és bemutatni kívánjuk. Ennek a programnak az első állomása volt az észak-amerikai diaszpóra kutatása, egy pennsylvániai magyar kolónia kapcsán egy úgynevezett burdosház, szatócsbolt és hentesüzlet felmérése, tárgyi anyagának hazahozatala.

DSC_6366.JPG

Úton Buenos Airesbe. Fotó: Sári Zsolt

2014-ben a dél-amerikai magyarok egy nagyon különleges csoportjával folytatjuk ezt a kutatóprogramot az NKA Itthaka programjának a támogatásával.

 A chacoi magyarok

A magyarok nem a legkedvezőbb vidékre kerültek. A fővárostól, ahova átlag 30 napos hajóút után érkeztek meg, még 1300 km-t kellett vonatozniuk Paraguay felé, Magyarországnál valamivel nagyobb, Argentína északi részén fekvő Chaco tartományig, ahol az éghajlat szubtrópikus, forró nyarakkal és enyhe telekkel. A föld nehezen megművelhető volt, az agyagos talaj nem kedvezett a mezőgazdasági tevékenységeknek.

 Az eredeti számos chacói településből ma főleg két helységben, a 40 ezer lakosú Villa Ángelá-n és a szomszédos Coronel Du Graty-n (eredetileg Ñandubay) és környékén találunk magyarokat. Ez a két település lesz a kutatásunk központja. A chacoi magyarság a diaszpóra egyik legszegényebb közössége volt. Tagja szinte kizárólag mezőgazdasággal foglalkoztak. A kutatás középpontjában a mezőgazdasági tevékenység és az oktatás áll. A vizsgálat ezért két épület típusra és annak berendezéseire összpontosul. Az egykori telepesek lakóházaira, illetve az iskolára.

 Az utazás

Amikor a Liszt Ferenc repülőtérről felszálltunk a gép Szentendre felé fordult, és a magasból még láttuk a Skanzen épületeit, hogy aztán Frankfurtban átszállva, majd egy tizenhárom órás repülő út után megérkezzünk Buenos Airesbe, ahol már várt minket Zsonda Márk, aki egy ösztöndíjjal már második alkalommal dolgozik a chacoi magyarok között. Egy éjszakát töltünk a fővárosban, majd egy hosszú, mintegy tizennégy órás buszozás következik, hogy elérjük úti célunkat Villa Angélát.

 Egy temető

Az első délután felkerestük a szállodánk közelében fekvő híres Recoleta temetőt (Cementerio de la Recoleta), amely szinte város a városban. A kerület, Recoleta, a függetlenség kivívása után az itt tevékenykedő recollectus ferencesekről kapta nevét. A több mint 4,5 hektáros temető az argentin társadalom felsőbb rétegeinek a nyughelye, politikusok, művészek, sportolók, és a gazdagok síremlékei állnak itt. Az egyik legismertebb Eva Duarte, azaz Evita, Juan Peron elnök felesége, akinek nyughelyét egy egyszerű emléktábla jelöli. A temetőben hatalmas mauzóleumok állnak, utcasorokat alkotva, amelyeken turisták és érdeklődő helyiek sétának egész nap. Az emléktáblákkal díszített kriptákban kis oltárok állnak, de gyakran láthatóak a koporsók is. Az egész egy „halott város”, amelyben élők sétálnak, és nézik a hatalmas vagyon és társadalmi rang kőbevésett emlékeit.

 DSC_6383_1.JPG

Temetői utca. Fotó: Sári Zsolt

 

DSC_6398.JPG

Temetői utca mauzóleumokkal. Fotó: Sári Zsolt

 

DSC_6396.JPG

Egy kripta belseje. Fotó: Sári Zsolt

 

DSC_6409_1.JPG

Eva Peron, Evita sírhelye. Fotó: Sári Zsolt

Szólj hozzá!

Címkék: temető Argentína Eva Peron

A bejegyzés trackback címe:

https://skanzenkurator.blog.hu/api/trackback/id/tr126131530

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.