HTML

Friss topikok

Az épület (a ház), mint kiállítás és annak kutatási és oktatási szerepe

2013.09.02. 00:29 :: skanzenkurátor

Tegnap este ér véget Bad Windsheimben a Szabadtéri Múzeum Európai Szövetségének konferenciája. A kétévente megrendezésre kerülő konferencia idei témája, a szervező német skanzenek központi kérdésfelvetése miatt nem is lehetett más, mint az épület.  A konferencia előadásai és vitái, valamint a két múzeum kiállításai is bizonyították a német és a skandináv, angol és benelux szabadtéri múzeumok közötti különbségeket.

Az épület (a ház), mint kiállítás és kutatási és oktatási szerepe című konferencia  bebizonyította számomra az úgy nevezett német iskola lemaradását a világ skanzenjei között. A szabadtéri múzeumok az egyik legkülönlegesebb múzeumok, amelyek számos olyan lehetőséget hordoznak, amelyekkel az úgynevezett termes múzeumok nem rendelkeznek: sajátos természeti környezet, eredeti áttelepített vagy másolatban felépített épületek, az élő múzeum lehetősége.

A szabadtéri múzeumok alapja és kiindulópontja az épület. Az épületkutatás (a német Hausforschung) adja a múzeum alapját, ez biztosítja azt a kivételes hátteret, amit más múzeum típus sem tud felmutatni. Az épületkutatás, amely technológiai, strukturális, anyag szerinti, kronológiai, történeti adja meg a szakmai hátteret a múzeumnak, éppen ezért megkerülhetetlen.  Ezek a kutatási adatok adják meg a szabadtéri múzeumok, mint dokumentációs központ szerepét. A szentendrei Skanzenben is több ezer népi építészeti felmérés, épületkutatás dokumentációja áll rendelkezésünkre. Az elmúlt évtizedekben az eredeti, felmért, dokumentált  áttelepített, azaz eredeti épületek jelentették a szabadtéri múzeumok épületeit. Időközben azonban változott a minket körülvevő világ. Az épületek eredeti helyen történő megvédésének az igénye is hozzájárult, hogy a skanzenekben egyre több másolati, vagy rekonstrukciós épület került bemutatásra. Mindezek is hozzájárultak, hogy az eredeti-másolat kérdése egyre gyakrabban került a szakmai viták középpontjába. De mitől lesz egy épület eredeti, amikor az általunk eredetinek nevezett épületek is gyakran csak néhány tíz százalék az eredeti elemek aránya, hiszen bizonyos elemek (vert fal, szalma vagy nádtető) nem áttelepíthető, de bizonyos fa szerkezeti elemek is a bontáskor olyan állapotban vannak, hogy nem hasznosíthatók újra. Maga az áttelepítés, a bontás és újra építés során is veszítünk az eredetiségből. Ennek arányát csökkenti a nyugaton már egyre gyakrabban használt az egyben, vagy falegységekben történő áttelepítés, amikor kalodába zárva egész falfelületeket, épületelemeket, kisebb épületek esetén pedig azokat tejes egészében telepítik át a múzeumokba.


transport1_1.jpgÉpület áttelepítés 1980-ban az enkhuizeni Szabadtéri Múzeumban (Zuidersee Museum)

Napjainkban pedig a klímaváltozás, az eredeti elemek rongálódása, károsodása további épületelem cseréket követelnek meg a már megépített épületeinkben. A konferencia előadásai között már nem a másolat elfogadásának kérdése váltott ki vitákat, hanem az olyan felvetések, hogy az eredeti épületelemek károsodása miatt ki lehet-e cserélni őket, le lehet-e bontani eredeti épületrészeket, elemeket. Norvégiában óriási botrányt váltott ki, amikor egy eredeti épületet visszabontották, hogy a károsodott, alkalmatlan épületelemeket kicseréljék.

Egy másik megközelítésben épületeket telepítünk át, vagy az épület áttelepítését kreáljuk meg. Aprónak tűnő, de mégis meghatározó különbség. Mi az eredeti, és mi a múzeum által kreált, teremtett? Ha alapos, széleskörű kutatásokat végeztünk, akkor nem illúziót teremtünk meg épületeinkkel, hanem a valósághoz közelítő képet tudunk festeni. Az elmúlt évtizedekben sokat változott a szabadtéri múzeumok építészeti képe, ma már nem meglepő, ha modern épületet látunk egy szabadtéri múzeumban, a kutatási és bemutatási idő napjainkhoz közelít, sőt gyakran azt el is éri. Közben az első épületek, az első kiállítások múzeumok lesznek a múzeumokban, úgy, ahogy a Szentendrén lévő Felső-Tiszavidék tájegység 1974-es kiállítása is egy lassan negyven évvel ezelőtti skanzenes üzenetet tükröz, kiállítás-technikát mutat meg a múzeumban. Míg a szabadtéri múzeumok nagy többsége Észak- és Nyugat-Európában az építészeti kiállítás üzenetén túl az életmód, az élő múzeum koncepcióját teljesíti ki, addig számos német múzeum megmaradt az építészeti jellegnél, és lettek a szabadtéri múzeumok művészeti múzeumai.

haz1.jpgDoppelthaus (középkori és 20. századi bemutatás) a bad windsheimi Szabadtéri Múzeumban       (Fränkisches Freilandmuseum)
fal.jpgKözépkori lakóház festett fala a bad windsheimi Szabadtéri Múzeumban. (Fränkisces Freilandmuseum)

 

Izgalmas kérdést vetett föl a house-home szavak használatának kérdése, a kanadai kollégák felvetésében jelentkezett, miszerint a szociális, mentális kutatások felerősödése, a szabadtéri múzeumok szemléletváltása miatt már nem a ház (épület), hanem a home (az ember által alakított, élt épület) kifejezés használata a releváns számunkra.

Az épület a szabadtéri múzeumok forrása. Az épületkutatás a szabadtéri múzeumok tudományos hátterét biztosítja, amelyből profitálnak a múzeumaink. De ezek a kutatások már nemcsak a múzeumért vannak, nem azért vannak, hogy egy-egy múzeumi épület felépülhessen. A szabadtéri múzeumokban őrzött kutatási anyagok, épületfelmérések, dokumentációk, az ezekből készülő monográfiák, összefoglalók társadalmilag is hasznosulhatnak. A hagyományos technikák, technológiák olyan tudást követelnek meg, amelyek a modern építőiparban már nincsenek jelen. Szentendrén is több probléma adódott bizonyos épületek megépítésénél, hogy már nem ismertek bizonyos technikákat, technológiákat, hogyan kell vert falat építeni, mi a taposott szalmatető technológiai titka. A szabadtéri múzeumok még birtokolják ezt a típust. Ennek kutatása, megőrzése és továbbadás is feladata a skanzeneknek. Japánban például gyakorlat, hogy egy templomot időről időre lebontanak és újraépítenek, hogy a technológiai tudás generációról generációra öröklődjön. Szentendrén a Felföldi mezőváros tájegység építése során több épület másolatban került felépítésre, ezzel hozzájárultunk az eredeti helyen történő megvédéshez, hiszen több településen ezek után kezdték meg ezen épületek konzerválását, hagyományos képének visszaállítását.

Mert felvetődik a kérdés, mit jelent a szabadtéri múzeumoknak az épületkutatás? Cél vagy eszköz? Számomra egyértelmű, hogy eszköz.  Eszköz, amellyel nemcsak megalapozzuk múzeumainkat, de társadalmilag hasznos tevékenységet is végzünk, úgy ahogy a múzeumok funkciója is jelzi, gyűjtünk, megőrzünk, bemutatunk, tanítunk és közvetítünk. Nemcsak a múzeumba kerülő épületek dokumentációja ez, nemcsak egy építészeti dokumentációs központ jön léte a múzeumokban, de tudás bázissá válunk, ha épület-felújításról van szó, ha épületrekonstrukcióról van szó, a településkép megőrzésről van szó, ha újjáépítésről van szó (pl. árvizek, természeti katasztrófák után). Fontos kérdés, hogyan tudjuk ezt közvetíteni, a múzeumi kiállításokkal, a kiadványainkkal, a közösségi média segítségével, élő tanácsadással. Így egy jó szabadtéri múzeum retrospektív épületkutató központ is egyben, amelyben jelen vannak a következő kutatási tematikák: környezet, fenntarthatóság, életmód, társadalmi- és családtörténet, épülettörténet, vizuális művészet, épületrégészet. Ez az alap, a kiteljesedés pedig a bemutatásban rejlik, ezért múzeum, és nem kutatóközpont. 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás épület skanzen

A bejegyzés trackback címe:

https://skanzenkurator.blog.hu/api/trackback/id/tr335488432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.