HTML

Friss topikok

Műtárgy rehabilitáció

2011.04.20. 12:41 :: skanzenkurátor

A kiválasztott műtárgyak mielőtt a kiállításba kerülnek, a restaurátor műhelyben töltenek néhány napot, hetet. Izgalmas pillanatok ezek nemcsak a kívülállóknak, de nekünk, kurátoroknak is. Bár igyekeztem a legtöbb tárgyakat a Néprajzi Látványtárból kiválasztani, de jó néhányat csak a „normál” raktárakból sikerült előhozni, amiket azonban mindenképpen a restaurátorok kezébe kellett adni. Hosszú lenne egyesével megmutatni, hogy egy-egy tárggyal mi történt a restaurátor műhelyben, hiszen mindenféle anyagból készült tárgy lett kiválasztva: papír – vasúti iratok, fényképek, fa – thonet székek, vessző – kosarak, bőr – bőröndök, fém – vasúti lámpák, textil – női kabát, fém és fa – különböző órák.

Székek a restaurátor műhelyben. (Fotó: Deim Péter)

A thonet szék mindenki számára ismert bútordarab. A vasút szerepet játszott a thonet bútorok elterjesztésében. Michael Thonet 1842-ben feltalált technikáját Bécsben tovább fejlesztette, és kialakította az iparszerű hajlítottfa-bútor gyártás technológiáját. A Thonet cég 1865-ben Magyarországon is létrehozta első gyárát (Nagy-Ugrócon), közben erdőket vásároltak, és egymás után nyitották meg az újabb és újabb gyáraikat (Besztercebánya, Kassa, Ungvár, Zólyom, Székesfehérvár). A gyárak nagy kiterjedésű bükkerdők közelében épültek föl, és ügyeltek a vasutak közelségére is. A vasút lett az egyik legnagyobb megrendelő, hiszen az irodák mellett a várótermeket is olcsó, de dekoratív és kényelmes bútorokkal kellett fölszerelni. A vasút tovább segítette a thonet bútorok elterjedését, egyre nagyobb kereslet mutatkozott a hajlítottfa bútorok iránt. A városi polgárság otthonai után olcsósága miatt hamar megjelent a paraszti lakásokban is.  A múzeumi raktárban lévő székek már nem újak, ezért azokkal a restaurátorainknak hol kisebb, hol nagyobb feladata volt. A thonet székeket a (nedves, oldószeres) tisztítást követően szerkezetileg megerősítették, majd konzerválták. A felületkezelést követően mind a tizenöt szék kiállításra kész állapotba került.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

Az Engedélyokmány doboza (Fotó: Hugyecsek Balázs)

A múlt héten egy nagyon különleges műtárgy is a múzeumba került a Magyar Országos Levéltárból. A díszes kivitelezésű Arad-Temesvári vasút engedélyokmányának díszpéldányából, melyet I. Ferenc József osztrák császár és magyar király saját kezével aláírt és az uralkodói nagypecséttel ellátott, csak egyet készítettek, amelyet az engedélyes vasúttársulat kapott meg. Az engedélyokmány nagyon szép, tökéletes állapotban van. A pergamen füzet bőrborítású fadobozban van. A fadoboz sarkai fémveretekkel vannak megerősítve. Ezek, és a belső peremen lévő kulcsos zárszerkezet sérült. A doboztestet borító vulkánfíber több helyütt megsérült a használat során. A sárgaréz alapanyagú zsanér felületét oxidálódott, megsötétedett réteg borítja. Valószínűleg egy vékony lakkréteg alatt alakult ki a fémkorrózió. A rögzítéséhez használt lapos fejű acél csavarok felülete szintén korrodálódott. Valószínűleg a zsanér és a műselyem réteg között kloridos korróziós anyag található, hiszen az oldalán kis mértékben már látszik (itt nincs felületkezelve a sárgaréz, a két réteg között kialakuló mikroklíma következményeképp megindult a réz bomlási folyamata). A fadoboz belsejét borító zöld selyemborítás néhány helyen megkopott és szakadt.


A koordálódott sárgaréz pánt (Fotó: Hugyecsek Balázs) 

Ezeknek restaurálását végzik a Skanzen restaurátorai. (Köszönet az infókért Hugyecsek Balázsnak) A hétfőn elkezdett munka állapotfelméréssel (fotódokumentáció) indult és néhány nap alatt elvégzik a szükséges beavatkozásokat. Ezt is hamarosan megmutatjuk, és persze a kiállításban is látható lesz!

-->

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://skanzenkurator.blog.hu/api/trackback/id/tr72842246

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.