HTML

Friss topikok

Tárgyválogatás 1.0

2011.04.13. 16:39 :: skanzenkurátor

Mozgalmas hét van mögöttem, nem is sok időm maradt az írásra. Úgyhogy ez most egy kis utibeszámoló féle lesz. Kecskeméten a Szórakaténusz Játékmúzeumban játékvonatokat és vasút modelleket válogattam a kiállításhoz. Valami hihetetlen anyagot mutattak a kollégák (külön köszönet Kalmár Ágnes igazgató asszonynak), különösen Somogyi Géza és testvére, Miklós hazai kocsikat mintázó, rendkívül részlet gazdagon kivitelezett vasútmodelljei voltak lenyűgözők, csaknem egy tucatot választottam ki belőlük. Ezek a modellek még egyediek, hiszen nem gyáripari készítésűek. Persze kerül a kiállításba az 1950-től napjainkig terjedő időszak gyáripari játékaiból, modelljeiből is: PÉVÉ, Märklin és Fleschmann egyaránt. Kecskemét után Szentesen Valkai Csabánál vendégeskedtem (róla még írok egy későbbi bejegyzésben, ígérem), aki a Skanzenben futó BCmot 422-est felújította. Az ő általa vezetett Vasúttörténeti Alapítvány és Múzeum anyagából is több tárgyat választottam ki. Kiemelném azt a hajtányt, ami az 1900-as évek elején készült, a vas szerkezete mellett tiszta fából, és a pályafenntartással kapcsolatos kiállítási anyagok között is az egyik legjelentősebb lesz. Másnap terepasztal szemlén voltam Nagybátonyban, ahol Szabó József mutatta meg óriási terepasztalát (www.87vgf.5mp.eu), megvan a remény, hogy a kiállítás ideje alatt nálunk is fel lesz állítva és működni is fog.

 Kézihajtány - vasúti velocipéd (Gyártó: Koppel Arthúr) A szerző fotója.

Az elmúlt hetekben, hónapokban több múzeumban kutakodtam, hiszen a kiállításba kerülő dokumentumok, fotók, és tárgyak nemcsak a Skanzen gyűjteményéből valók, igazán mondhatom, hogy országos válogatás kerül a kiállításba.

Közgyűjtemények és magánszemélyek segítik a munkát: a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Postamúzeum, a Magyar Országos Levéltár, a szolnoki Damjanich János Múzeum, a debreceni Déri Múzeum, a Szórakaténusz Játékmúzeum, Sportmúzeum, a Nemzeti Filmarchívum, a kiskunhalasi múzeum, a Lakatos Vince Gyűjtemény, a Vasutallomasok.hu csapata, vagy éppen Valkai Csaba.

Korábban már írtam arról, hogy a kiállítás rendezés egy igazi csapatmunka. Hétfőn egy több órás Tudományos Tanácsülésen mutattam be a kiállítás forgatókönyvét, ahol még néhány nagyon értékes ötletet kaptam a kollégáktól, néhány olyan részlet kerül így be a kiállításba (a vasút és a katonaság, vasút és népművészet, vasút és higiénia), amelyek tovább árnyalják azt a képet, amit a vasút és a modernizáció, vidékfejlesztés, és a vasút mindennapjai témában bemutatni akarok.

Jó érzés volt, hogy bebizonyosodott újra, nem magányos farkasok vagyunk, hiszen egy kiállítás nemcsak a kurátor „harca”, hanem egy múzeum közös alkotása. De igaz ez a teljes munkamenetre, hiszen több team dolgozik a kiállításon, ami még is csak egy csapat. A kiállítás létrehozásában részt vesz a múzeumi csapat, a design-, és az építő csapat.  A muzeológus, a restaurátor, a múzeumpedagógus, a PR- és marketingfelelős együtt dolgozik a látványtervezővel, aki a kurátorral közösen irányítja az építő csapat tagjait, a kiállítás kivitelezőit.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://skanzenkurator.blog.hu/api/trackback/id/tr822823470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mészáros Katalin Mária 2011.05.09. 16:20:08

Köszönet a sok-sok nagyon fontos és hasznos információért, melyekkel tele van ez a bejegyzés! :)